Levél az ITM és az NKFIH vezetőjének

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete az ELKH kutatóhálózatának reprezentatív szakszervezete. Így természetes, hogy figyelemmel kíséri a tudományos kutatók munkáját és munkakörülményeit befolyásoló folyamatokat.

A szakszervezet azt tartaná a jó megoldásnak, ha ismét a 2014. évi törvénymódosítás előtti szabály érvényesülne: a szakmai kollégiumok által meghatározott sorrendet senki nem változtathatja meg, és a pályázatok kezelése visszakerül egy független titkárság (ez volt az OTKA Iroda) hatáskörébe.

Ezért a kutatóközösség nevében a TDDSZ azt kéri, hogy térjenek vissza a szakmai zsűrik által, átlátható módon, sok szempontot figyelembe véve kialakított döntésekhez, mint egyedüli megoldáshoz.

A teljes levél letölthető alább.

A TDDSZ szolidaritási nyilatkozata

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) szolidaritását fejezi ki a modellváltásba kényszerített felsőoktatási dolgozókkal. Tudományos és szakmai közösségünk nem korlátozódik a volt akadémiai kutatóhálózatra, hanem magába foglalja a kutatás, oktatás és kultúra területén dolgozó kollégákat, szakmai műhelyeket, akikhez számos együttműködés révén kapcsolódunk. A kutatóhálózat dolgozói, akiket szintén  hosszú ideje érintenek kényszerű és indokolatlan átalakítások, pontosan átérzik az eljárás igazságtalanságait, a döntések előkészítetlenségéből, az átalakítással járó szervezeti és finanszírozási kérdések tisztázatlanságából, valamint a tájékoztatás és a garanciák hiányából fakadó bizonytalanságot és annak elkeserítő hatását.   

Szolidaritásunk mellett aggodalommal tölti el közösségünket, hogy az átalakítási folyamatban sérül az egyetemek autonómiája, a tudomány, a kutatás és oktatás szabadsága és függetlensége. Ezzel a kultúrát, a tudást, a kutatást megtestesítő központok életének alapelvei  csorbulnak, ahogyan ez a kancellári rendszerek kiépítésekor vagy az egyetemi szakok betiltásakor is történt. Az alapítványokba kényszerített felsőoktatási intézményekben az egyetemi autonómia elvész, és az irányítást a fenntartó szerepét átvevő kuratóriumok gyakorolják. Mindez sajnos a kultúra, az oktatás és a tudomány rombolásának újabb fejezeteként értékelhető a CEU, a Magyar Tudományos Akadémia, a Corvinus, az SZFE esete, múzeumok bizonytalan időre való bezárása és költöztetése, a műemlékvédelem felszámolása, a közgyűjteményi, kulturális és volt akadémiai dolgozók közalkalmazotti státuszának megszüntetése, a pályázati rendszerek átszabása és az intézményi struktúra megváltoztatására tett egyéb lépések után.

A TDDSZ ezúton is tiltakozik minden olyan szervezeti és finanszírozási átalakítás ellen, ami az érintettek bevonása nélkül és ellenükre történik, továbbá az adott intézmény függetlenségét és szabadságát sérti.

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete 2020. december 1-i Küldöttgyűlésének határozata

Az ELKH kutatóhálózatában dolgozók közalkalmazotti státusának elvétele kapcsán az ELKH mintaszerződést készített. Sajnos ennek több pontja jogi szempontból problémás.

A TDDSZ kérésére egy munkajogász átnézte ezt a mintaszerződést, és több problémát talált.

A TDDSZ azt javasolja az ELKH kutatóhálózatában dolgozóknak, hogy amikor megkapják az új munkaszerződést, ellenőrizzék az alábbiakat. (Kivéve persze, ha eleve nem kívánja elfogadni a státus megváltoztatását, és inkább a kilépést választja.)

1) A mintaszerződésben szerepelő szöveg:

A Munkavállaló a szerződés hatálya alatt a tájékoztatási és együttműködési kötelezettsége keretében – köteles a Munkáltatónak írásban bejelenteni a létesítendő, illetve fenntartani kívánt

  1. további munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, szervezetben személyes közreműködéssel járó jogviszonyt, illetve
  2. a más jogi személynél vállalt vezető tisztséget (pl. gazdálkodó szervezetben, szövetkezetben, alapítványban, költségvetési szervben), illetve végezni kívánt vállalkozási vagy egyéb tevékenységet.

A jogi szakvélemény szerint ez a pont ebben a formában jogellenes. Az Mt. nem ad felhatalmazást a munkáltatónak arra, hogy a munkavállalóját bármilyen egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyáról, vagy vezető tisztségéről, vállalkozási „vagy egyéb tevékenységéről” nyilatkoztassa.

Kizárólag a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése esetén írhat elő ilyen kötelezettséget. Mivel ezt egy előző pont már tartalmazza, ez a pont felesleges, vagy szigorúan utalni kell benne, hogy a bejelentési kötelezettség csak akkor terheli a munkavállalót, ha a további jogviszony a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti. Nyilvánvaló, hogy számos mellékállás, vállalkozás, vezetői tisztség stb. egyáltalán nem jár ilyen hatással, ezért a bejelentése sem írható elő.

Ezt a pontot ezért célszerű törölni.

2) A mintaszerződésben szerepelő szöveg:

A Munkavállaló a Munkáltató által biztosított munkaeszközöket kizárólag a jelen munkaszerződésben meghatározott feladatainak ellátására használhatja. A Munkavállaló felelős a munkaeszközök használatáért és megóvásáért. A Munkavállaló a munkába járáshoz elengedhetetlenül szükséges személyes tárgyain kívül semmit sem vihet be, illetve hozhat ki a munkahelyéről. Az informatikai biztonságról rendelkező szabályozók határozzák meg a mobil adathordozó eszközök kezelésének szabályait, különös tekintettel a kiviteli-behozatali engedélyezés feltételeire. Ha a Munkavállaló az előírt szabályokat megszegi, a bekövetkezett kárért Munkáltató nem, Munkavállaló viszont az Mt. rendelkezései szerint felel.

A jogi szakvélemény szerint a vastagon szedett rész semmis kikötés. A munkáltató kártérítési felelőssége megállapodásban nem zárható ki, semmilyen körben. Ebben az esetben is a munkáltatói kártérítési felelősség általános szabályai irányadóak (Mt. 166. §). Az utolsó mondatot ezért célszerű törölni.

3) A mintaszerződésben szerepelő szöveg:

A Munkáltató a Munkavállalónak a jelen pontban meghatározott tilalom ellenére bevitt dolgaiban bekövetkezett károkért kizárólag szándékos károkozás esetén felel.

A jogi szakvélemény szerint ez így pontatlan megfogalmazás, ebben a formában semmis. A törvény valójában így rendelkezik:

A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be. E szabályok megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel [Mt. 168. § (2) bek.].

Vagy a szabály pontos idézése szükséges, vagy az egész mondat elhagyása a szerződésből. (Ha nincs a munkahelyre bevitt dolgokért fennálló kárfelelősségre utalás a szerződésben, akkor is az Mt. irányadó, annak szövegét felesleges megismételni a szerződésben.)

4) A mintaszerződésben szerepelő szöveg:

A Munkavállaló vállalja, hogy a munkaviszony ideje alatt és annak bármely okból való megszűnését követően a munkaviszonyával összefüggésben tudomására jutott valamennyi tényt, adatot és információt titokban tartja, bizalmasan kezeli és azokat harmadik személynek sem szóban sem bármilyen más módon nem hozza tudomására.

Ez a pont alapvetően korlátozza a tudományos kutatás szabadságát: lehetetlenné teszi a kutatási eredmények közzétételét akár előadás, akár írott publikáció formájában. Emellett lehetetlenné teszi, hogy ha bármilyen okból megszűnik a foglalkoztatása a jelenlegi munkahelyén, akkor folytassa a tudományos kutatói pályáját, hiszen semmit nem használhat fel az itt megszerzett ismereteiből.

A kutatói munkakörben dolgozóknak javasoljuk a pont törlését, vagy helyettesítését az az MT. 8.§ (4) bekezdésével:

A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.

5) A mintaszerződésben szerepelő szöveg:

A jelen munkaszerződésben nem szabályozott kérdésekben a KFI tv., az Mt. rendelkezései, valamint a Munkáltató mindenkor hatályos foglalkoztatási szabályai alkalmazandók. A Munkavállaló tudomásul veszi, hogy a Munkáltató belső utasításai és szabályzatai írásban közöltnek minősülnek, amennyiben azok a helyben szokásos módon és általában ismert módon közzétételre kerülnek.

A jogi szakvélemény szerint a vastagon szedett rész semmis kikötés. A jognyilatkozatok alaki kötöttségére és közlésére vonatkozó szabályokat az Mt. eltérést nem engedõen szabályozza az I. Részben (Mt. 22-24. §). A helyben szokásos közzététellel szigorúan csak az Mt. 22. § (2) bekezdés b) pontban felsorolt jognyilatkozatok közölhetőek. Ezt a mondatot törölni kell a megállapodásból.

6) További észrevétel a mintaszerződésben szerepelő szöveghez:

Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Munkáltató a Munkavállalót 2021. január 01. napjától határozatlan időtartamú munkaviszony keretében foglalkoztatja tovább.

A jogi szakvélemény javasolja a szöveg egyértelműsítését annak hozzáadásával, hogy:

A Munkavállalónak a Munkáltatónál 2020. december 31. előtt közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt a jelen munkaviszonyban töltötte volna el.

Amikor a munkáltató elküldi az új munkaszerződést, azt mindenképpen szükséges azonnal alaposan elolvasni, és ha valaki abban bármilyen hibát talál, még aznap kérni annak javítását. A szerződés később már nem módosítható, azt a munkavállaló abban a formában kell elfogadja. Ha nem fogadja el, akkor december végén megszűnik a munkahelye.

A TDDSZ különösen az 1., 2. és a 4. pontokat tartja különösen komoly problémának.

Azt javasoljuk, hogy amennyiben ezek a pontok a mintaszerződésben szereplő formában kerülnek be a számára kiküldött szerződésbe, akkor emeljen ezek ellen kifogást. Vagy kérje a szerződés javítását, megadva a jogi szakvéleményben adott megoldást, vagy maga javítsa ki a szerződés szövegében ezeket a pontokat, és küldje vissza azzal, hogy a szerződés kiküldött szövege hibás volt, és a hibákat javította.

Akármelyik megoldás mellett dönt, érdemes mindjárt azt is jelezni, hogy a javított szerződést a maga részéről elfogadja. Erre 15 napja lesz, de persze nem kell megvárni, hogy az elteljen. Nehogy az történjen, hogy semmit nem ír alá, és ezzel lemond a továbbfoglalkoztatásról!

TDDSZ tárgyalásra hívja Bódis József államtitkárt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnál foglalkoztatottak jogállásváltozásának ügyében

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, mint az ELKH intézményi hálózatában reprezentatív szakszervezet nem kapott lehetőséget az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnál foglalkoztatottak jogállásváltozásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat véleményezésére. Ezért személyes találkozóra hívja Bódis József Államtitkár Urat, ahol a TDDSZ érdemben élhet véleményalkotási jogával.

Nyílt levél Maróth Miklós elnöknek és az ELKH Irányító Testület tagjainak. Tárgyalásra hívja a TDDSZ az ELKH vezetését

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) 2020. február 26-án fordult először az Elnök Úrhoz és az Irányító Testület tagjaihoz, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat(ELKH) vezetése nyújtson hivatalos és érdemi információkat a kutatóhálózati dolgozók közalkalmazotti státuszának tervezett elvételéről, kezdjen érdemi tárgyalásokat a volt akadémiai kutatóhálózatban reprezentatív szakszervezettel, és kérje ki a dolgozók véleményét.

A TDDSZ 2020. június 26-án újabb levelet küldött az ELKH vezetésének a 2020. évi többletforrás juttatásának módjáról és az új típusú finanszírozási rendszer bevezetéséről szóló kormányhatározat kapcsán. A szakszervezet ebben jelezte, hogy az ELKH vezetősége a legnagyobb nyíltsággal kezelje a finanszírozási és bérjuttatási átalakítást célzó kormányzati elképzeléseket és azok megvalósítási szándékának minden részletét, továbbá ezeket közvetítse a kutatóhálózat kollektívája felé is.

Ekkor ezzel a kérdéssel kapcsolatban az Elnök Úr – sajnálatos módon csak a sajtó nyilvánosságán keresztül (Magyar Hírlap, 2020. július 20.) – úgy nyilatkozott, hogy “A korábban az Akadémia kivéreztetését vizionálók vagy a tudományos élet függetlenségét féltők is megnyugodhattak, hiszen a politika semmilyen módon nem telepedett rá a tudományos életre, mindeközben a kormány által ígért jelentős többletforrások is megérkeztek.”, majd így folytatta: “Még az idén tizenegymilliárd forintos kiegészítést kapunk, jövőre pedig huszonkétmilliárddal egészítik ki az Akadémiától „örökölt” évi tizenhét és fél milliárdot. Vagyis a kutatóintézeti hálózat költségvetése több mint kétszerese lesz a korábbinak.”

Az ELKH-intézethálózati dolgozók jogviszonyváltásának lebegtetése mellett sem kormányzati oldalról, sem az ELKH oldaláról még igény szintjén sem került sor arra, hogy a kutatóhálózat dolgozóinak véleményét kikérjék, akár egy rövid felmérés formájában. Ezt volt hivatva pótolni a 2020. szeptember 25-én publikált, a szakszervezet és az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) által közösen készített felmérés, amelyből kiderült, hogy a dolgozók ragaszkodnak közalkalmazotti státuszukhoz, elvételét elsősorban elvi okokból utasítják el, és a kétségek között tartott kutatóhálózati közösség egyre bizonytalanabbnak érzi munkahelyét, illetve kutatói pályáját, a munkajogi és finanszírozási környezettel együtt.

A OTKA-pályázatok szakmai zsűrijének döntéseibe utólagosan belenyúló botrányos eljárás kapcsán nehezen tudunk osztozni Elnök úr azon meglátásában, hogy a tudományos élet továbbra is független. A politika jelenlétét a tudományos életben pedig leginkább az a kormányzati akarat bizonyítja, amely újabb forrásokhoz juttatja azt a párhuzamos kutatóhálózatot, amelynek tudományos teljesítménye mérhetetlen, miközben a volt akadémiai kutatóhálózatot úgy állítja be, mint aminek nem megfelelő a tudományos kimenete, és ezért átszervezésre szorul. Annak ellenére, hogy az ELKH-intézményekre szánt pénzügyi források rendelkezésre állását Palkovics László miniszterrel közös sajtótájékoztatón jelentették be, az ITM-hez és személyesen Palkovics miniszter nevéhez köthető ún. Nemzeti Laboratóriumok létrehozásának a kutatóhálózatra gyakorolt hatásáról semmilyen konkrét tájékoztatás nem történik.

Mindezek után érthető, hogy az ELKH vezetésével szembeni bizalmatlanság kézzel fogható a kutatóhálózatban, hiszen az ígért többletforrások nem érkeztek meg, a bérrendezés késik, az új kutatói életpályamodellnek még a tervezése sem történt meg, a kutatóközpontok, az intézetek vezetői, a szakszervezet és így a kutatóhálózat dolgozói sem munkajogi, sem finanszírozási kérdésekben nem kaptak hivatalos tájékoztatást, különös tekintettel a beharangozott szervezeti-működési modellváltás mibenlétére. Ezen problémák megoldására csak érdemi tárgyalások és egyeztetések során lehet törekedni, ezen törekvés azonban mindeddig nem jelent meg az ELKH vezetőinek kommunikációjában.

Mivel az egyes kutatóközponti és kutatóintézeti vezetőségek a reprezentatív szakszervezettel való törvényben rögzített együttműködési, konzultációs és tájékoztatási kötelezettségüket – különös tekintettel a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedésekre; a bérek alakulására és a bérkifizetéssel összefüggő likviditásra, a foglalkoztatás jellemzőire; új munkaszervezési módszerek és a teljesítménykövetelmények bevezetésére – az ELKH mint fenntartó elégtelen és hiányos kommunikációja miatt nem tudják teljesíteni, szakszervezeti jogosultságunkat  az ELKH vezetése felé kívánjuk érvényesíteni.

A kutatóhálózati szinten reprezentatív TDDSZ ezúton kéri konzultációs és véleményezési jogának érvényesítését, valamint érdemi tárgyalásokat kezdeményez Maróth Miklósnál, az ELKH elnökénél a fenti kérdésekben.

A TDDSZ a 2020. szeptember 25-én publikált felmérés eredményére hivatkozva képviseli a kutatóhálózat dolgozóit, továbbra is ellenzi a közalkalmazotti jogviszony kivezetését és azzal az eddigiekben alkalmazott kutatói életpályamodell megszüntetését.  

Budapest, 2020.10.05.

                                    a TDDSZ vezetősége

A nyílt levél letölthető itt.

A többség nemet mond a közalkalmazotti jogviszony elvételére

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) közösen felmérést szervezett a volt akadémiai kutatóhálózatban, mivel a dolgozókat eddig senki nem kérdezte meg, hogyan vélekednek közalkalmazotti jogviszonyuk kilátásba helyezett megszüntetéséről.

A kérdőívet 828 kutatóhálózati dolgozó válaszolta meg, elsöprő többségük, 78 százalék mondott nemet a jogviszony megszüntetésére.

A dolgozók 70%-a leginkább azért ragaszkodik a közalkalmazotti jogviszony megtartásához, mert úgy gondolja, egy államháztartás alá tartozó kutatóintézet alkalmazottjaként természetes, hogy közalkalmazotti státuszt tölt be. Ugyancsak fontos érv a dolgozók körülbelül fele számára, hogy közszolgálatként tekintenek munkájukra, valamint az, hogy a közalkalmazottakat nehezebben lehet elbocsátani. A dolgozók körülbelül harmada szerint fontos a nyugdíjazási prémium és az egyéb törvény szerinti jutalom, a magasabb végkielégítés, a törvényben rögzített előmeneteli rendszer és a pótszabadság nagyobb mértéke. Több mint száz válaszadó az előnyösebb lakáshitel-felvételt is fontosnak tartotta.

A közalkalmazotti jogviszony megvonásának egyértelmű elutasítása mellett a kutatóhálózat dolgozóiban nagyfokú a bizonytalanság: arra kérdésre, hogy a közalkalmazotti státusz elvétele esetén megfontolnák-e, hogy a kutatóhálózaton kívüli állásra váltsanak, a válaszadók 25%-a igennel válaszolt, 35%-uk pedig a „nem tudom” választ jelölte meg.

Az ADF és a TDDSZ határozottan kiáll a kutatóhálózat dolgozóinak közalkalmazotti státuszáért, és elvárja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) vezetőjétől, Maróth Miklóstól is, hogy ezt a kormány és az országgyűlés előtt képviselje.

A Stádium 28 Kör, az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) és az Oktatási Hálózat (OHA) közös állásfoglalása

2020. július 25-i (szombati) dátummal Maróth Miklós, az ELKH Irányító Testületének elnöke levelet küldött az ELKH szervezetéhez tartozó kutatóközpontok és kutatóintézetek (a tavaly elcsatolt MTA kutatóintézetek) igazgatóihoz és főigazgatóihoz, amelyben azt kérte, hogy július 28-a, kedd 14 óráig a vezetésük alá tartozó kutatóközpont, illetve kutatóintézet (a folyó) 2020. évre vonatkozó kutatási terveit soron kívüli adatszolgáltatás keretében küldje meg a részére. A levél a terjedelemre vonatkozóan a következő utasítást tartalmazta: “rövid, tömör, könnyen áttekinthető összefoglalót várok, mely átfogó témamegjelölések mentén mutatja be a tervezni kívánt kutatási tevékenységeket. Kérem, hogy az egyes kutatóhelyek kutatási témáit intézetenkénti bontásban megjelölve, azokat legfeljebb egy-egy mondatos kifejtésével jelöljék meg, úgy, hogy az intézetenként ne haladja meg a fél oldalnyi terjedelmet”. A levél szerint: „az így megküldött kutatási programokat összesített javaslatként kívánom az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányító Testülete elé terjeszteni. Az Irányító Testület feladata lesz a jóváhagyásra méltó kutatási programok kiválasztása.”

A nyári szabadságolások közepette, igen rövid határidővel elindított adatgyűjtés feltételezhető célja a július végén megjelent kormányrendelet alapján az ELKH-ban a kiegészítő, “kiválóságon alapuló” pénzügyi támogatások odaítélése. Ugyanakkor szolgálhatja az egy éves intézetátalakítási moratórium leteltét követően az intézetek szerkezetébe, szakmai működésébe történő beavatkozást is.

A jelen állásfoglalás aláírói szerint ez a levél és eljárás méltatlan a legnagyobb magyar kutatóhálózatot működtető szervezethez, annak vezetéséhez, az intézetek igazgatóihoz és munkatársaihoz. Az elmúlt években több olyan részletes (együttesen többszáz oldalas) anyag készült, amely az MTA és a megalakuló ELKH közös munkájával felmérte, bemutatta és értékelte az intézetekben folyó munkát, a kutatócsoportok működését, kutatási terveit. A levélben ismertetett terv, miszerint a jelen felhívásra benyújtott, intézetenként féloldalas összefoglaló lesz a kutatási programokértékelésének, valamint a jövőre vonatkozó intézkedéseknek az alapja, a szakmaiatlan autoriter beavatkozás kirívó példája, amely nemcsak az ELKH vezetését, de a kutatóintézetek igazgatóit is szégyenteljes helyzetbe hozza. A volt MTA-intézetek, azaz az új ELKH-intézetek nemzetközi megbecsülése is súlyosan károsodik, ha szakmai értékelésük ilyen módon történik, hiszen az előírt terjedelemben és módon benyújtott anyagokra támaszkodva semmilyen megalapozott döntés nem hozható. Joggal merül fel a gyanú, hogy az adatszolgáltatás formális, és csak leplezi, hogy a döntések attól függetlenül, más szempontok alapján születnek.

Felszólítjuk az ELKH Irányító Testületének (IT) tagjait és az ELKH intézetek vezetőit, hogy határolódjanak el ettől az abszurd, megalázó „értékelési” folyamattól, és csak megfelelően elkészített, szakmailag hiteles dokumentumok alapján végezzék majd el a kutatómunka felmérését. Felhívjuk az MTA újonnan megválasztott vezetőit, elsősorban Freund Tamás elnök urat (korábban az ELKH IT tagját), hogy vesse latba az Akadémia tekintélyét, és tiltakozzék az ELKH intézeteknek a jelen felmérésre hivatkozó bármilyen finanszírozási vagy átalakítási terve ellen.

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének közleménye

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) a Magyar Közlönyben 2020. július 24-én megjelent, 1430/2020. (VII. 23.) számú kormányhatározatból értesült az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) 2020. évi többletforrás-juttatásának módjáról és az új típusú finanszírozási rendszer bevezetéséről. A kormány az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kutatóhelyeinek feladatarányos finanszírozásához szükséges forrás biztosításáról c. határozatnak 2.b pontjában rögzítettek szerint a 2020. évi 11 milliárd Ft többletforrást a Kiválósági ösztöndíjak alcím javára biztosítja, kétségessé téve így a bértömeg sokszor megígért emelésének végrehajtását. A TDDSZ a többletforrás kizárólag kiválósági címen történő felhasználását értelmetlennek tartja és ellenzi, ugyanakkor határozottan kéri, hogy az ELKH illetékes vezetői ennek a rendelkezésnek a pontos tartalmáról mielőbb informálódjanak, és a biztosított forrás felhasználásának tervezett módjáról a lehető legrövidebb időn belül értesítsék a kutatóközpontokat és -intézeteket. A TDDSZ mint az ELKH dolgozóinak reprezentatív szakszervezete elvárja, hogy az ELKH a legnagyobb nyíltsággal kezelje és a kutatóhálózat kollektívája felé közvetítse a finanszírozási és bérjuttatási átalakítást célzó kormányzati elképzeléseket és azok megvalósítási szándékának minden részletét.

A TDDSZ nem tartja kellően megalapozottnak ugyanezen kormányhatározat 1. pontjában foglaltakat sem, amely szerint “a Kormány egyetért az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat bemutatott intézményi stratégiai irányelveivel, valamint a kutatóhelyek vonatkozásában a kutatási teljesítményt figyelembe vevő, feladatarányos forrásallokációs rendszer bevezetésének szükségességével, amely a bázisalapú finanszírozást váltja fel”. Sem a szakszervezet, sem a kutatóhálózat dolgozói nem ismerik azt a hivatkozott intézményi stratégiát, amely egy “ilyen” finanszírozási formát irányozna elő, különös tekintettel arra, hogy előzőleg mind az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), mind az ELKH illetékesei is a több pilléren nyugvó finanszírozási modell bevezetését javasolták, a bázisfinanszírozás mint egyik pillér megtartása mellett. A kutatóhálózat vezetői és munkatársai az elmúlt több mint egy évben számtalanszor kifejtették, hogy a bázisfinanszírozás teljes megvonása alapjaiban lehetetlenítené el az kutatóhálózat működését és az ott dolgozók munkáját. Ezen aggályát Maróth Miklós, az ELKH elnöke is többször kifejtette, és így vélekedett erről megválasztása utáni nyilatkozataiban Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke is.

A kormányhatározatban szereplő “feladatarányos forrásallokációs rendszer” fogalma nem ismert, jelenleg sem az egyes kutatóközpontok és -intézetek egésze, sem egyes kutatócsoportjai, sem kutatói számára nem értelmezhető, különösen a teljesítményértékelési rendszerek kidolgozásának elvárása szempontjából. A TDDSZ felhívja a figyelmet arra is, hogy  az ITM és az ELKH vezetése által többször megfogalmazott igény a teljesítményértékelési módszerek kidolgozására szintén ellentmond a jogviszony-változtatás sürgető igényének.

A TDDSZ az ELKH dolgozói tekintetében minden szempontból ellenzi a közalkalmazotti jogviszony kivezetését és ezzel az eddigiekben alkalmazott kutatóiéletpálya-modell megszüntetését. A dolgozók nagyobb összegű juttatásban való részesítése – minden ellenkező híreszteléssel szemben – rugalmasan megoldható a közalkalmazotti státusz keretei között. Mindezek miatt a TDDSZ tagsága azt várja az ELKH vezetésétől, hogy az álljon ki a kutatóhálózati dolgozók közalkalmazotti státusza mellett, és ennek keretében törekedjen a régóta húzódó bérrendezésre.