Miközben a kormányzat szinte minden megnyilvánulásában arról szónokol, hogy Magyarország jövőbeni versenyképessége az oktatási, kutatási, fejlesztési potenciál fenntartásában és növelésében rejlik, az ország legnagyobb, az MTA-tól elszakított kutatóhálózatában a kezdő kutatók alapjövedelme alig haladja meg a garantált bérminimumot. Nemzetközi szintű teljesítményt nyújtó, doktori fokozattal rendelkező kutatók jövedelme nem éri el a pedagógus gyakornoki bérszintet. Az áldatlan helyzet megváltoztatása érdekében indult aláírásgyűjtés az MTA volt kutatóintézeteiben, jelenlegi nevén a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatban.
Néhány hete az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen indult az állami fenntartású egyetemek dolgozóinak jobb bérezését követelő aláírásgyűjtés. Ezzel a kezdeményezéssel is szolidaritást vállaltak a Magyar Kutatási Hálózat kutatóhelyeinek dolgozói a kutatóhálózatra szintén jellemző alacsony bérek azonnali emelését követelve. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSz) által szervezett online aláírásgyűjtéshez eddig közel másfélezer kutatóhálózati dolgozó csatlakozott, az aláírók a kutatóhálózat összes önálló kutatóhelyét képviselik, a névvel vállalt aláírások száma pedig a kutatóhálózati létszám 30 százalékát teszi ki.
Az aláírók úgy vélik, hogy a versenyképesség összetevői között a legfontosabb elem a jól képzett, a kutatói pálya mellett elkötelezett humán erőforrás rendelkezésre állása, aminek elengedhetetlen feltétele a megfelelő szintű megélhetést, s ezzel a nyugodt munkát lehetővé tévő bér. Ez a feltétel jelenleg nem teljesül: a kutatóhálózatban a bérek átlaga a diplomás átlagbér alig felét éri el. A kutatási potenciál fenntartását a rendszerbe belépő fiatalok hiánya, a középkorúak elvándorlása, valamint az ebből következő szükségszerű kontraszelekciós hatás belátható időn belül súlyosan veszélyezteti.
Az MTA kutatóhálózatának elszakítása után, a közalkalmazotti státusz megszüntetésével egyidejűleg 2021-ben átlagosan 30%-os béremelés történt, de a későbbiekre vonatkozó ígéretek nem valósultak meg: sem a bérek további emelése vagy legalább szinten tartása, sem a kutatóhálózat korábbi elnöke, Maróth Miklós és Palkovics László volt miniszter által 2020-ban közösen bejelentett életpályamodell kidolgozása és bevezetése. A bérek valós értékét pedig az elmúlt két év inflációs hatásai jelentősen, 30–40 százalékkal tovább csökkentették.
A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete szerint ilyen mértékű egyöntetű dolgozói állásfoglalást a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezetői nem hagyhatnak figyelmen kívül. A kutatóhálózat dolgozói eredményes munkát csak megfelelő anyagi megbecsülés mellett végezhetnek. Ezért a TDDSz tárgyalásokat kezdeményez a kutatóhálózat vezetőivel.
A Gulyás Balázs elnöknek címzett levélben a dolgozók képviselői azt is jelzik, hogy amennyiben nem kapnak érdemi választ, bérköveteléseikkel közvetlenül a kormányzat illetékeseihez fordulnak.
