A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének összefoglalója ‘A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról’ című törvényjavaslatról.

I. Általános vélemény a törvénytervezetről

2024. november 19-én Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter törvényjavaslatot nyújtott be A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról címmel.

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete elnökségének véleménye szerint a törvényjavaslat jelentős veszélyeket rejt a kutatóhálózat jövőjére nézve. 

Az új szervezeti struktúra rendkívüli központosítást jelent, és kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat az Elnök egyszemélyi döntéseinek. 

A munkáltatói jogköröket és a tulajdonosi jogokat az Elnök gyakorolja, és kizárólag rajta múlik az is, hogy a munkáltatói jogokat hogyan és kinek delegálja. Az Irányító Testület döntése alapján akár a teljes Szervezeti és Működés Szabályzatról az Elnök határoz egyszemélyben. Így az új szervezet centralizált struktúrája növeli a munkavállalók  kiszolgáltatottságát. A HUN-REN törvény tervezete a jelenleg önálló Kutatóközpontok és Intézetek (19 intézmény) nagyjából 5000 munkavállalója feletti rendelkezést egyetlen emberhez, az Elnökhöz telepíti, és nem ad garanciákat a jogosultságoknak az egyes intézetek, kutatócsoportok működését lehetővé tevő delegálására sem. 

A kormányzat azzal próbálja “meggyőzni” a kutatóhálózati dolgozókat arról, hogy a növekvő kiszolgáltatottságot fogadják el, hogy jelentős többletforrásokat ígér a kutatóhálózat működtetéséhez, de csak abban az esetben, ha az átalakulás megtörténik. A többletforrások így legkorábban áprilisban érkeznek meg, addig a dolgozók a jelenlegi, rendkívül alacsony bérüket kapják, amely sok tudományos kutató esetén éppen meghaladja majd a 2025-ös garantált bérminimum összegét. (348000 Ft/hó). A bizonytalanság és a megalázó bér pedig felgyorsíthatja a kutatóhálózat elhagyásának folyamatát. 

Az új megrendelői modell túlsúlya veszélyezteti a munkahelyeket, és sérti a kutatói szabadságot. 

Az új törvény alapján a HUN-REN alapvetően az állammal, a kutatók érdekképviseletének mellőzésével kötött megállapodásban jelölné ki a kutatási irányokat, és ehhez a megállapodáshoz kötné a HUN-REN finanszírozását is. Ez túlságosan nagy beleszólást enged az államnak a kutatási témák meghatározásába, és lehetőséget ad arra, hogy egyes érzékeny témákat a kormányzati akarat háttérbe szorítson vagy eltüntessen a HUN-REN kutatói portfóliójából. Ez pedig nemcsak a témaválasztás szabadságát érinti, hanem kutatói álláshelyeket is veszélybe sodorhat. 

A törvényjavaslat elfogadása kizárhatja a HUN-REN intézményeit az Európai Uniós forrásokból.

A törvényjavaslat szerint az új HUN-REN költségvetési szerv helyett magánjogi személyként, alapítványszerű entitásként működne, ami a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat privatizációját jelenti. A struktúra kísértetiesen hasonlít azokhoz az egyetemi alapítványokhoz, amelyeket az Európai Bizottság kizárt az európai finanszírozási forrásokból.

A TDDSZ álláspontja szerint az állammal kötött bármilyen finanszírozási szerződésben biztosítani kell, hogy az alapkutatás (a szabad témaválasztáson alapuló kutatás) jelentős részben szerepeljen a költségvetésben. Minden ilyen megállapodás megalapozásában és létrehozásában biztosítani kell a munkavállalói érdekképviselet részvételét. 

Biztosítani kell továbbá a decentralizált, többszintű döntéshozatalra épülő rendszert, amelyben minden döntéshozatali szinten jelen van a munkavállalói érdekképviseletet. A béremelést pedig nem lehet halogatni és feltételekhez kötni.  

A fenti folyamatok nem kizárólag a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatra jellemzőek, hanem, a teljes magyar akadémiai szférát ellehetetlenítve, lényegében ugyanez a folyamat zajlott az alapítványosított felsőoktatási intézmények esetében, ugyanezt a folyamatot látjuk a Budapesti Műszaki Egyetemen, és sajnos valószínű, hogy az ELTE-t is hasonló sors fenyegeti.     

II. Előzmények

2019-ben a kormány egyoldalú törvényhozási aktussal elszakította a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatát az Akadémiától, és létrehozta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot. A Hálózat elszakítását követő évben a kutatóhálózatban dolgozók elvesztették közalkalmazotti státuszukat is. 2023-ban az ELKH neve Magyar Kutatási Hálózatra változott, majd Gulyás Balázs elnök újabb névváltoztatása nyomán HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat lett.

Az elmúlt öt év folyamatos változásai után a legutóbbi másfél évben a kutatóhálózat az eddigieknél is nagyobb bizonytalanságban van: Gulyás Balázs kezdeményezésére nemcsak a név változott meg, de egy korábbi törvénymódosítás a 11 fős Irányító Testületet 7 fősre csökkentette, a Titkárságból Központ lett, annak vezetőjét pedig főtitkárról átnevezte vezérigazgatóra, jelezve ezzel a szervezeti működés ’vállalati’ irányba történő elmozdulását. Az elnök átvilágítást is kezdeményezett, amelynek keretben összességében 100 fős, főként külföldi kutatókból álló testület értékelte a kutatóközpontok működését. Ezek a bizottságok sokszor nagyrészt az adott területhez nem értő kutatókból álltak, az értékelés módszertana pedig kétségbe vonható. Az átvilágítás jelentős forrásokat (135,8 millió Ft) emésztett fel, valamint rengeteg többletmunkát igényelt a központoktól, miközben az átvilágítás célja sem volt világos.

Ezzel párhuzamosan „stratégiai workshop”-sorozat keretében fogalmaztak meg a hálózat alapkutatási funkcióit módosító víziót. Ezeken az alkalmakon, címükkel ellentétben, érdemi közös munka nem történt, de még eszmecsere sem folyt a kutatókkal vagy a vezetőkkel. 

A „stratégiai workshop”-okhoz kapcsolódó dokumentumok az átvilágítás jelentéseinek kivételével nem váltak hozzáférhetővé a kutatóközösség számára. Lényegi egyeztetés nem zajlott, a szakszervezetet a HUN-REN vezetése következetesen ignorálta. A leveleinkre, petícióinkra nem válaszolt, a tüntetésekre sem reagált. Az átvilágítás eredményeképpen a nemzetközi bizottság a stabil működés szükségességét, a bérek emelését és az interdiszciplinaritás növelését javasolta; privatizációt, a struktúra gyökeres átalakítását nem. A törvényjavaslat első verzióját november 7-én küldték meg a főigazgatóknak, és az a jelenleginél még radikálisabb átalakítást tervezett. A főigazgatók és a kutatók tiltakozása nyomán a tervezet valamelyest finomodott, de továbbra is rendkívül problematikusnak találjuk.

III. A benyújtott tervezet egyes elemeiről

A törvényjavaslat a jelenlegi HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot 2025. március 31-i hatállyal megszünteti, és létrehozza a HUN-REN-t, mint sajátos magánjogi jogalanyt. Az alábbiakban röviden áttekintjük, mit jelent az átalakulás, mi a sajátos magánjogi jogalany, és milyen hatása lehet a munkavállalókra.

  1. Milyen formában működik majd a HUN-REN?

A törvénytervezet 6. §-a szerint: 

„A HUN-REN nyilvántartásba vételi eljárására a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy kérelmezőnek a miniszter minősül, és a bíróság a HUNREN-t az 1. § (1) bekezdésében meghatározott névvel, egyéb szervezetként veszi nyilvántartásba.”

A 2011. évi CLXXXI. törvény (civil törvény) rendelkezésében egyéb szervezetek (69§) a párt, a sportról szóló törvény alapján működő szervezet, a kölcsönös biztosító egyesület, a szakszervezet, a köztestület, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet és az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló törvény szerint alapított európai területi társulás.

Ezek közül egyik sem látszik megfelelni a HUN-REN struktúrájának, így csak a szervezet struktúrájából tudunk kiindulni:

  • Az alapításhoz az alapító 1 milliárd Ft vagyont juttat, amely alá nem csökkenhet a HUN-REN vagyona.
  • A HUN-REN egyetlen döntéshozó szerve a 7 fős Irányító Testület, amit hat évre neveznek ki, és újraválasztható. A tagokat első alkalommal a kormány nevezi ki, majd a testület saját maga választ. 
  • A HUN-REN-nek nincsenek tagjai.
  • A HUN-REN közhasznú jogállású.

Ezek alapján a HUN-REN alapítványszerű formában működik (a részére juttatott vagyonnal és kuratóriumszerű testülettel, amely a működésre vonatkozó teljes hatáskörrel hoz döntéseket).

  1. Milyen jogai lesznek az Irányító Testületnek (IT) és az elnöknek?

Az elnököt első alkalommal a miniszterelnök nevezi ki, később az IT a saját tagjai közül maga választja.

Az IT tagjait első alkalommal a kulturális és innovációs miniszter nevezi ki, később az IT választja.  

(2) Az Irányító Testület:

1. gyakorolja az alapítói jogokat az e törvényben foglaltak szerint;

2. elfogadja a HUN-REN stratégiáját, és ennek keretében a kutatási intézmények céljait;

3. megválasztja az elnököt;

4. az elnök javaslatára dönt a tudományterületi alelnökök vonatkozásában jogviszony

létesítéséről és annak megszüntetéséről, felkéri a tudományterületi alelnököket segítő

tudományterületi kutatási tanácsok tagjait;

5. dönt a kutatási intézmények létrehozásáról, átszervezéséről, megszüntetéséről;

6. véleményt nyilvánít a kutatási intézményvezetők kinevezéséről;

7. dönt a HUN-REN szervezeti és működési szabályairól;

8. elfogadja a HUN-REN

a) üzleti tervét,

b) általános költségvetését,

c) kutatási intézményekre vonatkozó költségvetését, valamint

d) a vagyongazdálkodásával kapcsolatos szabályokat;

9. meghatározza a HUN REN teljesítménymérésének és -értékelésének rendszerét.

Az IT a Szervezeti és Működési Szabályzatról, valamint a teljesítményértékelésről való döntést átruházhatja.  

Az IT a HUN-REN teljes működéséről alapítói minőségben dönthet, lényegében külső kontroll nélkül (kivéve a felügyelőbizottságot, amelynek tagjait első alkalommal a KIM miniszter nevezi ki, majd az IT választja a felügyelő bizottsággal együtt).

Az elnök nevezi ki a HUN-REN tisztségviselőit, és önállóan gyakorolja a munkáltatói és a tulajdonosi jogokat. Ez rendkívüli mértékű centralizációt jelent. 

  1. Lesznek-e kutatóközpontok a HUN-REN-ben?

Igen, kutatási intézménynek fogják nevezni azokat. A 29.§(2) szerint az alapításkor létre kell hozni a korábbi kutatóközpontokat kutatási intézményként, önálló jogi személyiséggel.

A kutatási intézmények igazgatóinak jogköreit az SZMSZ szabályozza majd, amelyet az IT, vagy, ha az IT átruházza ezt a jogkörét az elnökre, az elnök alkothat meg. 

  1. Ki lesz a munkáltató az új HUN-REN-ben?

Annak ellenére, hogy létrejönnek a kutatóközpontok kutatási intézményként, a HUN-REN- alkalmazottak munkáltatója a HUN-REN lesz, a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. 

A munkavállalókat azonos bérrel veszi át a HUN-REN, mint ahogy a kutatóközpontban dolgoztak. 

A HUN-REN elnöke ugyan delegálhatja a munkáltatói jogokat, de lényegében kizárólag rajta múlik, hogy ezt hogyan teszi meg, hiszen – ha az IT átruházza rá ez a hatáskört – egyedül alkothatja meg a Szervezeti és Működési Szabályzatot.  

  1. Mi lesz a kollektív szerződésekkel?

A kollektív szerződések egy évig hatályban maradnak, mindenkire az a kollektív szerződés vonatkozik majd, ami az átvétel időpontjában vonatkozott rá. 

Mt. 282. § (1)  A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az átvevő munkáltató az átvétel időpontjában a munkaviszonyra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket az átvétel időpontját követő egy évig köteles fenntartani.
(2) Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség a munkáltatót, ha a kollektív szerződés hatálya az átvétel időpontját követő egy évnél korábbi időpontban megszűnik, vagy a munkaviszonyra az átvételt követő időpontban kollektív szerződés hatálya terjed ki. 

  1. Mi lesz a különböző projektekkel?

A jogszabály jogutódlást feltételez, azaz a korábbi, a kutatóközponttal kötött szerződések (például az NKFIH vagy az Európai Bizottság és a központ között)  érvényben maradnak. Egyelőre azonban nem ismerjük a támogatók álláspontját arról, hogy mi történik, ha megváltozik a támogatott jogi személye.

  1. Megmarad-e az alapkutatás?

Igen, de ennek mértéke egyáltalán nem szabályozott. 

A HUN-REN és az állam 25 éves keretmegállapodást köt, amelyen belül hatéves részletes közfeladat-finanszírozási megállapodást kötnek. Ebben elvileg biztosítani kell a szabad témaválasztás alapján végzendő felfedező kutatások lehetőségét, de a tervezet semmit nem mond az ilyen, illetve a tématerületi prioriások alapján meghatározott kutatási témák arányáról.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük