A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) a Magyar Közlönyben 2020. július 24-én megjelent, 1430/2020. (VII. 23.) számú kormányhatározatból értesült az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) 2020. évi többletforrás-juttatásának módjáról és az új típusú finanszírozási rendszer bevezetéséről. A kormány az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kutatóhelyeinek feladatarányos finanszírozásához szükséges forrás biztosításáról c. határozatnak 2.b pontjában rögzítettek szerint a 2020. évi 11 milliárd Ft többletforrást a Kiválósági ösztöndíjak alcím javára biztosítja, kétségessé téve így a bértömeg sokszor megígért emelésének végrehajtását. A TDDSZ a többletforrás kizárólag kiválósági címen történő felhasználását értelmetlennek tartja és ellenzi, ugyanakkor határozottan kéri, hogy az ELKH illetékes vezetői ennek a rendelkezésnek a pontos tartalmáról mielőbb informálódjanak, és a biztosított forrás felhasználásának tervezett módjáról a lehető legrövidebb időn belül értesítsék a kutatóközpontokat és -intézeteket. A TDDSZ mint az ELKH dolgozóinak reprezentatív szakszervezete elvárja, hogy az ELKH a legnagyobb nyíltsággal kezelje és a kutatóhálózat kollektívája felé közvetítse a finanszírozási és bérjuttatási átalakítást célzó kormányzati elképzeléseket és azok megvalósítási szándékának minden részletét.
A TDDSZ nem tartja kellően megalapozottnak ugyanezen kormányhatározat 1. pontjában foglaltakat sem, amely szerint “a Kormány egyetért az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat bemutatott intézményi stratégiai irányelveivel, valamint a kutatóhelyek vonatkozásában a kutatási teljesítményt figyelembe vevő, feladatarányos forrásallokációs rendszer bevezetésének szükségességével, amely a bázisalapú finanszírozást váltja fel”. Sem a szakszervezet, sem a kutatóhálózat dolgozói nem ismerik azt a hivatkozott intézményi stratégiát, amely egy “ilyen” finanszírozási formát irányozna elő, különös tekintettel arra, hogy előzőleg mind az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), mind az ELKH illetékesei is a több pilléren nyugvó finanszírozási modell bevezetését javasolták, a bázisfinanszírozás mint egyik pillér megtartása mellett. A kutatóhálózat vezetői és munkatársai az elmúlt több mint egy évben számtalanszor kifejtették, hogy a bázisfinanszírozás teljes megvonása alapjaiban lehetetlenítené el az kutatóhálózat működését és az ott dolgozók munkáját. Ezen aggályát Maróth Miklós, az ELKH elnöke is többször kifejtette, és így vélekedett erről megválasztása utáni nyilatkozataiban Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke is.
A kormányhatározatban szereplő “feladatarányos forrásallokációs rendszer” fogalma nem ismert, jelenleg sem az egyes kutatóközpontok és -intézetek egésze, sem egyes kutatócsoportjai, sem kutatói számára nem értelmezhető, különösen a teljesítményértékelési rendszerek kidolgozásának elvárása szempontjából. A TDDSZ felhívja a figyelmet arra is, hogy az ITM és az ELKH vezetése által többször megfogalmazott igény a teljesítményértékelési módszerek kidolgozására szintén ellentmond a jogviszony-változtatás sürgető igényének.
A TDDSZ az ELKH dolgozói tekintetében minden szempontból ellenzi a közalkalmazotti jogviszony kivezetését és ezzel az eddigiekben alkalmazott kutatóiéletpálya-modell megszüntetését. A dolgozók nagyobb összegű juttatásban való részesítése – minden ellenkező híreszteléssel szemben – rugalmasan megoldható a közalkalmazotti státusz keretei között. Mindezek miatt a TDDSZ tagsága azt várja az ELKH vezetésétől, hogy az álljon ki a kutatóhálózati dolgozók közalkalmazotti státusza mellett, és ennek keretében törekedjen a régóta húzódó bérrendezésre.