A Tudományos
Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) 2020. február 26-án fordult
először az Elnök Úrhoz és az Irányító Testület tagjaihoz, hogy az Eötvös Loránd
Kutatási Hálózat(ELKH) vezetése
nyújtson hivatalos és érdemi információkat a kutatóhálózati dolgozók
közalkalmazotti státuszának tervezett elvételéről, kezdjen érdemi tárgyalásokat
a volt akadémiai kutatóhálózatban reprezentatív szakszervezettel, és kérje ki a
dolgozók véleményét.
A TDDSZ 2020. június 26-án újabb levelet
küldött az ELKH vezetésének a 2020. évi többletforrás juttatásának módjáról és
az új típusú finanszírozási rendszer bevezetéséről szóló kormányhatározat
kapcsán. A szakszervezet ebben jelezte, hogy az ELKH vezetősége a legnagyobb
nyíltsággal kezelje a finanszírozási és bérjuttatási átalakítást célzó
kormányzati elképzeléseket és azok megvalósítási szándékának minden részletét,
továbbá ezeket közvetítse a kutatóhálózat kollektívája felé is.
Ekkor ezzel a
kérdéssel kapcsolatban az Elnök Úr – sajnálatos módon csak a sajtó nyilvánosságán
keresztül (Magyar Hírlap, 2020. július 20.)
– úgy nyilatkozott,
hogy “A korábban az Akadémia
kivéreztetését vizionálók vagy a tudományos élet függetlenségét féltők is
megnyugodhattak, hiszen a politika semmilyen módon nem telepedett rá a
tudományos életre, mindeközben a kormány által ígért jelentős többletforrások
is megérkeztek.”, majd így folytatta: “Még
az idén tizenegymilliárd forintos kiegészítést kapunk, jövőre pedig
huszonkétmilliárddal egészítik ki az Akadémiától „örökölt” évi tizenhét és fél
milliárdot. Vagyis a kutatóintézeti hálózat költségvetése több mint kétszerese
lesz a korábbinak.”
Az
ELKH-intézethálózati dolgozók jogviszonyváltásának lebegtetése mellett sem
kormányzati oldalról, sem az ELKH oldaláról még igény szintjén sem került sor
arra, hogy a kutatóhálózat dolgozóinak véleményét kikérjék, akár egy rövid
felmérés formájában. Ezt volt hivatva pótolni a 2020. szeptember 25-én publikált,
a szakszervezet és az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) által közösen készített
felmérés, amelyből kiderült, hogy a dolgozók ragaszkodnak közalkalmazotti
státuszukhoz, elvételét elsősorban elvi okokból utasítják el, és a kétségek
között tartott kutatóhálózati közösség egyre bizonytalanabbnak érzi
munkahelyét, illetve kutatói pályáját, a munkajogi és finanszírozási
környezettel együtt.
A OTKA-pályázatok
szakmai zsűrijének döntéseibe utólagosan belenyúló botrányos eljárás kapcsán
nehezen tudunk osztozni Elnök úr azon meglátásában, hogy a tudományos élet
továbbra is független. A politika jelenlétét a tudományos életben pedig
leginkább az a kormányzati akarat bizonyítja, amely újabb forrásokhoz juttatja
azt a párhuzamos kutatóhálózatot, amelynek tudományos teljesítménye
mérhetetlen, miközben a volt akadémiai kutatóhálózatot úgy állítja be, mint
aminek nem megfelelő a tudományos kimenete, és ezért átszervezésre szorul.
Annak ellenére, hogy az ELKH-intézményekre szánt pénzügyi források
rendelkezésre állását Palkovics László miniszterrel közös sajtótájékoztatón
jelentették be, az ITM-hez és személyesen Palkovics miniszter nevéhez köthető
ún. Nemzeti Laboratóriumok létrehozásának a kutatóhálózatra gyakorolt hatásáról
semmilyen konkrét tájékoztatás nem történik.
Mindezek után
érthető, hogy az ELKH vezetésével szembeni bizalmatlanság kézzel fogható a
kutatóhálózatban, hiszen az ígért többletforrások nem érkeztek meg, a
bérrendezés késik, az új kutatói életpályamodellnek még a tervezése sem történt
meg, a kutatóközpontok, az intézetek vezetői, a szakszervezet és így a
kutatóhálózat dolgozói sem munkajogi, sem finanszírozási kérdésekben nem kaptak
hivatalos tájékoztatást, különös tekintettel a beharangozott szervezeti-működési
modellváltás mibenlétére. Ezen problémák megoldására csak érdemi tárgyalások és
egyeztetések során lehet törekedni, ezen törekvés azonban mindeddig nem jelent
meg az ELKH vezetőinek kommunikációjában.
Mivel az egyes
kutatóközponti és kutatóintézeti vezetőségek a reprezentatív szakszervezettel
való törvényben rögzített együttműködési, konzultációs és tájékoztatási
kötelezettségüket – különös tekintettel a munkavállalók nagyobb csoportját érintő
munkáltatói intézkedésekre; a bérek alakulására és a bérkifizetéssel összefüggő
likviditásra, a foglalkoztatás jellemzőire; új munkaszervezési módszerek és a
teljesítménykövetelmények bevezetésére – az ELKH mint fenntartó elégtelen és hiányos
kommunikációja miatt nem tudják teljesíteni, szakszervezeti
jogosultságunkat az ELKH vezetése felé
kívánjuk érvényesíteni.
A kutatóhálózati szinten reprezentatív TDDSZ ezúton
kéri konzultációs és véleményezési jogának érvényesítését, valamint érdemi
tárgyalásokat kezdeményez Maróth Miklósnál, az ELKH elnökénél a fenti
kérdésekben.
A TDDSZ a 2020.
szeptember 25-én publikált felmérés eredményére hivatkozva képviseli a
kutatóhálózat dolgozóit, továbbra is ellenzi a közalkalmazotti jogviszony
kivezetését és azzal az eddigiekben alkalmazott kutatói életpályamodell megszüntetését.
Budapest,
2020.10.05.
a TDDSZ vezetősége
A nyílt levél letölthető itt.